Rozsály az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében, számos nehézséggel küzdve éli mindennapjait. Példája azonban jól mutatja, hogy egy kis település is kihasználhatja lehetőségeit, tud élhető környezetet teremteni lakosainak. A rozsályi emberek összefogása, munkaszeretete, a község iránti felelőssége lehetővé teszi, hogy Rozsály egy élő, szerethető falu legyen.
Rozsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ország keleti részén, közel a román és az ukrán határhoz található. Történelme hosszú időkre nyúlik vissza, és a település jelenkori méretéhez képest igen színes.
Rozsály ma egy kistelepülés, lakosainak száma 800 körül ingadozik, a rendszerváltás előtt helyzeténél fogva nagyközségi címet viselt. Központi szerepe ma is jelentős, számos társulásnak központi települése, székhelye.
Infrastrukturális ellátottsága megfelel a kornak és az elvárásoknak: víz, szennyvíz, gáz, kábeltelevízió, internet, telefonhálózatok kiépítettek. Vasúti megállóhellyel rendelkezik, melyet az önkormányzat tart fenn. A Budapestről közvetlenül érkező vonatok is megállnak.
Intézményhálózata kiterjedt, rendelkezünk többek között iskolával, óvodával, orvosi rendelővel, védőnői tanácsadóval, teleházzal, szociális központtal. A településen van gyógyszertár, posta, rendőrség, piactér. Az Önkormányzati Hivatal körjegyzőséget tart fenn, Zajta és Tisztaberek községekkel együtt.
Úthálózata teljesen pormentes, 90 %-ban 6 méter széles aszfaltburkolatú úttal rendelkezik. Térbeni elhelyezkedése arányos, nem elnyúlt település, úthálózatának hossza 5 km. Járdái minőségben megfelelnek. A települést átszelő, 2,7 km hosszú kerékpárút a vasúti megállóig vezet.
Közterületei, parkjai, a temetőkertet is beleértve 14 ha. Nagymértékben fás, cserjés település, melyet középen a régi nevén „Sár”, most Rozsály – Zajta csatorna szel át. A településen 250 lakóház áll.
Önkormányzata a lakosság részére szociális jellegű szolgáltatást végez, állatokat tart (sertéseket, pónilovakat). Rozsály a szociális földprogramjáról és a hozzá kapcsolódó foglalkoztatásról és önellátásról országszerte ismert.
A helyi alapítvány szerteágazó tevékenységet végez, többek között a hagyományőrző Béres András Kör kulturális tevékenységét is menedzseli.
A községben igen kevés a munkalehetőség, az elszegényedés sajnos évről – évre nagyobb ütemben zajlik. A lakosság mezőgazdasági kistermelésből, különböző rendszeres segélyekből, és nem jellemző számban ingázásból él.